Tartson velünk, és tudja meg, hogy a teljesítmény szempontjából milyen klímára lesz szüksége!
Mit is jelent a klíma méretezése?
Sokan használják a ‘klíma méretezés’ kifejezést, azonban ez egy kicsit becsapós lehet.
Ilyenkor ugyanis nem a légkondicionáló készülék tényleges fizikai méreteit, hanem annak teljesítményét kell figyelembe vennünk. Ez pedig nem mindig áll egyenes összefüggésben egymással. Jellemzően a nagyobb teljesítményű készülékek méretre is nagyobbak valamivel, de egy nagy benga gép is rendelkezhet gyenge hűtőteljesítménnyel. Szóval nem szabályszerű a dolog.
Ami nekünk igazán fontos lesz, az a légkondicionáló teljesítménye.
Milyen szempontok alapján válasszunk klímát?
Azt, hogy egy adott lakásba vagy helyiségbe milyen teljesítményű klímát érdemes telepíteni, sok különböző tényező befolyásolhatja.
Nézzük meg először ezeket!
Mekkora az alapterület?
Az első szempont, ami ilyenkor elő szokott kerülni, az az alapterület. Ez azonban korántsem olyan egyértelmű sarokszám.
Miről van ilyenkor szó? A lakás alapterületéről? Az adott helyiség alapterületéről? Ez igazából attól függ, hogy mit szeretnénk lehűteni/felfűteni. Ha egy kisebb, egylégterű garzont, akkor értelemszerűen a lakás alapterületét vesszük figyelembe. Ehhez viszont fontos, hogy a helyiségek közötti légáramlás megfelelő legyen. Amennyiben a levegő nem tud szabadon cserélődni, akkor érdemesebb lehet több helyiségben kisebb klímákat elosztani. Ilyenkor pedig már az adott készülékhez tartozó szoba méretét kell vizsgálni.
A másik “mellékszál” az alapterület kapcsán a belmagasság. Az alap négyzetméter terület könnyen érthető, mindenki tudja, hogy hány négyzetméteres az adott helyiség. Nem szabad azonban megfeledkezni a belmagasságról sem. Ugyanis ez akár meg is kétszerezheti az adott szoba valós méreteit. Légkondicionálás szempontjából pedig a helyiségben található levegő mennyisége a lényeges. Így az alapterületet be kell majd szorozni a belmagassággal, hogy megkaphassuk a szoba valós méretét köbméterben.
Mennyire napos a lakás?
Jelentős befolyásoló tényező lehet klíma telepítésénél, hogy milyenek a lakás adottságai. Északi-, esetleg déli fekvésű? Leárnyékolják a fák vagy egy betonmező közepén található? Mennyi napfény árad be az ablakokon?
Nyilvánvalóan teljesen más igényekkel rendelkezik egy téglafalas, árnyékban fekvő földszinti lakás, mint egy betonparkoló közepén található, fémfalakkal rendelkező üzlethelyiség, amire reggeltől estig tűz a nap.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a lakás mekkora ablakokkal rendelkezik. A nagyobb ablakok ugyanis több fényt, így pedig több meleget is engednek be.
Értelemszerűen ezek befolyásolhatják a telepítendő klíma optimális teljesítményét is.
Milyenek a lakás strukturális adottságai?
Fentebb már említettük a falak anyagát. Ezen túl azonban gondolnunk kell a tetőszerkezetre és a szigetelésre is.
Egy tetőtéri lakás például általában sokkal melegebb, mint egy nem tetőtéri. De a lapostető is befolyásolja az épület hőfelvételét.
A szigetelés egy kétélű fegyver, ugyanis bizonyos ideig kint tartja a meleget. Később azonban nem engedi lehűlni a házat az esti, hűvösebb órákban.
Illetve még egy fontos szempont a helyiségek eloszlása. A klímák általában nagy és szellős helyeken működnek jól, ahol a kifújt hideg vagy meleg levegő könnyedén és egyenletesen el tud oszlani. Sokkal nehezebb dolguk lesz egy zegzugos lakásban. Ilyen esetekben általában több kisebb készülékre lesz szükség.
Milyen egyéb hőterhelés várható?
A nyári melegben alapvetően a hő nagy része kívülről érkezik, azonban kisebb mértékben belülről is jelentkezhet hőterhelés.
Ilyen lehet például a nagyobb teljesítményű elektromos eszközök által kibocsátott hő. Ez ugyan arra nem elég, hogy télen felfűtsük vele a lakást. Azonban a nyári melegben könnyedén dobhat néhány fokot a helyiség hőmérsékletén, ami ilyenkor kifejezetten zavaró lehet. Itt elsősorban a számítógépekre, sütőre és hasonló berendezésekre kell gondolni.
A másik meglepő, de mégis jelentős hőterhelést a helyiségben tartózkodó személyek jelenthetik. Nyilvánvalóan nagyobb lesz a belső hőmérséklet egy zsúfolt előadóteremben, mint egy egyszemélyes irodában. Így a nagyobb embertömeget kiszolgáló helyiségekben gyakran erősebb klímára lesz szükség, mint egy azonos méretű raktárhelyiség esetén például.
Ezek az egyéb hőterheléses tényezők általában a nyári melegben jelentkeznek, vagy ilyenkor zavaróak. Amennyiben azonban fűtésre is használnánk a klímát, nem szabad megfeledkezni a téli időszakról sem. Hideget nem sok minden bocsát ki a lakásban, viszont a fém és üveg felületek könnyebben lehűlnek.
Továbbá érdemes lehet figyelembe venni, hogy a lakás körüli terület mennyire van fűtve. Ha például társasházban lakunk, és a mellettünk/felettünk/alattunk lévő lakások némelyike nincs fűtve, akkor nagyobb fűtési teljesítményre lehet szükségünk a saját otthonunk felmelegítéséhez is.
Szerencsére azért annyira nem bonyolult a helyzet!
Az eddigiek során számtalan különböző szempontot tekintettünk át, amik befolyásolhatják a telepítendő klíma ideális teljesítményét és hatékonyságát. Ez elsőre kifejezetten ijesztőnek tűnhet.
Nem kell azonban aggódni, egy tapasztalt klímaszerelő hamar képes felmérni ezeket, és az adottságoknak megfelelő készüléket ajánlani. Ezért is érdemes már a legelején szakértők segítségét kérni, ahelyett, hogy mi magunk bújnánk a webshopokat a kiszemelt készülék után kutatva.
Természetesen azért van egyfajta ökölszabály, amit alkalmazhatunk. És ha már táblázatot ígértünk, akkor az sem maradhat el.
Tudni kell, hogy ezek nagyjábóli becslések. Egy-egy lakás tényleges tulajdonságai jelentősen eltérhetnek, de nagyságrendileg azért lehet a következőkkel számolni.
Lássuk hát!
Irányadó táblázat klíma méretezéséhez
| Klíma teljesítménye | Helyiség mérete (m³) | Helyiség mérete (m²) | Jellemző példa | Ajánlott termék |
|---|---|---|---|---|
| 2.5 kW | 75 m³ | 25 m² | Kisebb nappali, hálószoba | Fujitsu KM 2.5kW |
| 3.5 kW | 105 m³ | 35 m² | Nagyobb nappali, egy légterű helyiség | Fisher Art 3.5kW |
| 4.6 kW | 135 m³ | 45 m² | Kisebb üzlethelyiség | Toshiba Shorai Edge 4.6kW |
| 5.2 kW | 180 m³ | 60 m² | Üzlethelyiség | Fisher Comfort Plus 5.2kW |
| 7.1 kW | 240 m³ | 80 m² | Nagyobb üzlethelyiség, iroda | Jelenleg nem kínálunk ilyen terméket |
Ökölszabályként 30 Watt/m3 értékkel érdemes számolnunk. Ha a lakás adottságai komolyabb hűtést igényelnek, akkor végezzük 40 Watt/m3 értékkel a számításokat.
Néhány szó a klímák teljesítményéről
Érdemes még néhány szót ejtenünk a légkondicionálók teljesítményéről.
Vegyük végig, hogy melyik kategóriáról mit érdemes tudni!
2 kW alatti légkondicionálók
Elvétve lehet kapni kisebb teljesítményű klímákat, amik látszólag jó választást jelenthetnek garzonok vagy pici helyiségek esetében.
Ezeket általában nem ajánlják jó szívvel a szakemberek. Ennek nem is a teljesítmény az oka, hanem inkább az, hogy nagyrészt kifutó modellekről van szó. A gyártók igyekeznek elhagyni ezt a kategóriát, ezért könnyen előfordulhat, hogy később már nem készül a javításukhoz alkatrész. Így több problémát okozhatnak a jövőben, mint amennyit megspórolunk a valamivel olcsóbb árukon.
Szóval ezt a kategóriát nem igazán szoktuk javasolni.
2.0 kW-os légkondicionálók
Ezek az egységek a kicsi szobák optimalizált hűtésére, fűtésére szolgálnak alacsony légmozgás mellett. Sok esetben a 2.5 kW-os társaik szoftveresen visszafogott termékeik.
Egy 2.0 kW teljesítményű klíma berendezés nagyjából 42 m3 vagy 15 m2 terület lehűtésére vagy felfűtésére elegendő.
2.5 kW-os légkondicionálók
Ezek a klímák tökéletes megoldást jelenthetnek kisebb lakásokba, irodákba, hálószobákba. Még egy átlagos méretű nappaliban sem lesz szükség annál nagyobb teljesítményre, mint amire a táblázatban említett Fujitsu klíma 2.5 kW képes.
Az, hogy egy 2.5 kW klíma hány m2 lehűtésére vagy felfűtésére elegendő, egyértelműen megadható. Nagyjából 75 m3 vagy 25 m2 terület esetén lehet ilyen berendezést használni.
3.5 kW-os légkondicionálók
Ezek a készülékek, mint amilyen a Fisher Art 3.5 kW-os klímája már nagyobb méretű nappalik, egybenyíló terek és közepes méretű irodák hűtésére is alkalmasak.
Méretre és kinézetre szinte teljesen megegyeznek a 2.5 kW-os társaikkal, azonban az elektronika eltérő benne. Így nagyobb végteljesítményre képes, és intenzívebb használat mellett is képes hatékony maradni.
Például a Fisher klíma 3.5 kW teljesítménnyel nagyjából 105 m3 vagy 35 m2 lehűtésére vagy felfűtésére elegendő.
4.6 kW-os légkondicionálók
A 4.6 kW-os teljesítményű klímák átmenetet képeznek a 3.5 kW-os és 5.2kW-os készülékek között. Sok vásárló inkább felfelé vagy lefelé lép, a biztos teljesítmény vagy az alacsonyabb ár érdekében, és a kisebb kereslet miatt kevesebb modell is készül ezzel a teljesítménnyel.
Ugyanakkor mégis vannak olyan méretű vagy olyan beosztású helyiségek, amelyeket pont ilyen készülékkel optimális hűteni-fűteni. Megvan a létjogosultsága, de ha 4.6 kW-os klímát néztünk ki, érdemes duplán ellenőrizni, hogy tényleg jól jöjjön ki a matek.
5.2 kW-os légkondicionálók
Ezeket a komolyabb teljesítményű készülékeket általában nagyobb, egybefüggő terek hűtésére, fűtésére használják. Ilyen lehet például egy nagyobb irodahelyiség, üzlethelyiség vagy extra méretű amerikai konyhás nappali.
Az ilyen készülékeknél már a méretben is látható növekedést tapasztalunk. A beltéri és a kültéri egység is nagyobb lesz, amivel mindenképpen számolnunk kell, amikor a klíma elhelyezését tervezzük.
Fontos, hogy a hűteni kívánt területnek egybefüggőnek kell lennie, ahol akadálymentesen áramlik a levegő. Ha a légáram akadályokba ütközik, akkor hiába a nagyobb teljesítmény, a készülék nem lesz képes megfelelően lehűteni a területet.
Egy 5.2 kW-os teljesítményű klíma nagyjából 180 m3 vagy 60 m2 lehűtésére, felfűtésére elegendő.
7.1 kW-os légkondicionálók
Az ilyen, nagyobb teljesítményű klímák már csak nagyon ritkán fordulnak elő lakossági felhasználás esetén. Azonban üzlethelyiségek, irodák és hasonlók területek hűtésénél már gyakran lehet szükség ezekre.
Nagyobb méret, nagyobb hűtési teljesítmény, hatékony működés jellemzi ezeket a készülékeket.
Egy 7.1 kW-os teljesítményű légkondicionáló nagyjából 240 m3 vagy 80 m2 lehűtésére vagy felfűtésére elegendő.
Nagyobb teljesítményű légkondicionálók
Találhatunk a fentieknél magasabb teljesítménnyel rendelkező készülékeket is a piacon. Ezek általában 10.5 vagy 14.1 kW-ot tudnak.
Ők lakossági felhasználásnál szinte egyáltalán nem fordulnak már elő, inkább üzlethelyiségekben, irodákban, raktárakban használják őket.
A nagyobb klíma többet is fogyaszt?
Van még egy téma, amiről érdemes néhány szót szólnunk. Ez pedig a klímák fogyasztása.
Azt érdemes észben tartani, hogy a klíma teljesítménye nem egyezik meg a fogyasztásával. Ugyanis egy 3.5 kW-os hő teljesítményre képes klíma, jól átgondolt választás után szinte sosem fog teljes teljesítményen működni. Automatikusan vissza és fel szabályoz, így a felvett áram mennyisége is folyamatosan változik.
Viszont az összes modern klíma összetett számítások alapján állítja be az aktuális teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy mindig az pillanatnyi igényeknek és környezeti helyzeteknek megfelelően optimalizálja a működését. Ezzel pedig a lehető legkevesebb energia felvételével igyekszik elérni a kívánt hőmérsékletet.
Ez a legfőbb oka annak is, hogy a nagyobb klímák nem feltétlen, vagy nem minden esetben fogyasztanak többet. Egy kisebb hálószobában 3.5 kW klíma fogyasztása nem fogja meghaladni egy 2.5 kW-os készülék energiaigényét. Ennek az az oka, hogy bár a 3.5 kW-os gép képes nagyobb teljesítményre, a valóságban ezt szinte sosem fogja kihasználni, a helyiség adottságaiból és igényeiből adódóan.
Ha szeretné, ezzel a webes klíma fűtés fogyasztás kalkulátornak a segítségével önmaga is végezhet számításokat. (A sárga színű cellák értékeit célszerű a valós helyzethez igazítani a pontos számításhoz.)
Akkor ez alapján bármekkora klímát telepíthetünk?
Nem egészen. Ugyanis a nagyobb teljesítményű klímák drágábbak. Ha ezt a nagyobb teljesítményt nem fogjuk megfelelően kihasználni, akkor a drágább készülék megvásárlása egyszerűen ablakon kidobott pénz lesz.
Ezért is nagyon fontos, hogy pontosan a lakás vagy helyiség adottságaihoz szabottan válasszuk ki a megfelelő klímaberendezést. Hiszen így tudjuk csak optimalizálni a kezdeti és a fenntartási költségeket egyaránt.
Egy nagy teljesítményű klímával lehűthetem az egész lakást?
Egy másik gyakori tévhit, amit el kell oszlatnunk, hogy egy darab nagy teljesítményű klíma elegendő lehet az egész lakás hűtésére vagy fűtésére.
Sajnos ennek vannak gyakorlati akadályai. Elméletben ugye arra a kérdésre, hogy egy 3.5 kW-os klíma hány m2 lehűtésére alkalmas a számszerű válasz az, hogy 35 m2 (2.7 méteres belmagasság mellett). Ez azonban csak akkor igaz, ha egybefüggő légtérről van szó. Ha egy több szobára tagolt lakásról beszélünk, amit ne adj’ isten még ajtók is elválasztanak egymástól, hiába kisebb a lakás teljes területe, mint 35 m2, nem lesz elegendő ez a klíma.
Ugyanis a kifújt hideg vagy meleg levegő nem képes a lakás minden pontjára akadálytalanul eljutni.
A másik probléma ezzel, hogy a légkondicionáló hőérzékelője egyetlen helyen található. Ha itt megfelelő a hőmérséklet, akkor a készülék nem fog tovább hűteni vagy fűteni. Ez azonban nem feltétlen jelenti, hogy a lakás másik, távolabb eső felében is elértük az ideális hőmérsékletet.
Éppen ezért tagoltabb, zegzugosabb lakásokba inkább több kisebb teljesítményű klíma telepítését szoktuk javasolni. Így a kezdeti költségek valamivel magasabbak lehetnek, azonban az elkészült légkondicionáló rendszer képes lesz megfelelően, hatékonyan működni, és megadni azt a kényelmet, amire vágyunk.
Klíma választás előtt áll? Kérje szakértőink segítségét!
A fentiekből láthatjuk, hogy bár egy táblázat jó irányadó lehet légkondicionáló választásakor, valójában sok különböző szempontot kell figyelembe vennünk.
Szakértőink sok éves tapasztalattal rendelkeznek, és könnyedén fel tudják mérni a lakás adottságait. Ez alapján pedig segítenek Önnek kiválasztani azt vagy azokat a készülékeket, amik Önnek a leginkább megérik majd.
Hívjon minket bátran, és szakértőink segítenek a választásban!
Segítségre van szüksége?
Vállalkozásunk kizárólag helyszíni felmérés után ad konkrét árajánlatot, mivel ingatlanonként és megrendelőnként más feltételeknek kell megfelelnie.
Bernáth András
Klímaszerelő mester
