A klíma kondenzvíz elvezetés és a becsövezés szabályai

A klímaszereléséhez kötődően két fontos fogalom vetődik fel gyakran, az egyik a klíma előcsövezés, a másik a kondenzvíz elvezetése. Ezt a két témakört nézzük meg részletesen ebben a bejegyzésben.

A klíma kondenzvíz elvezetés és a becsövezés szabályai

A klíma előcsövezés

A klíma előcsövezését rendszerint új épületeknél vagy a régiek felújításánál hajtják végre, mivel bontással, véséssel jár. Ennek a folyamatnak a során a szakemberek előkészítik a légkondi fogadásához a falfelületet, egyben elrejtik a beltéri- és a kültéri egység között vezető csöveket és vezetékeket.

Az előcsövezést és a berendezés telepítését gyakran ugyanaz a csapat végzi, mivel ismerik a saját szokásaikat, és jól együtt tudnak működni a szakemberek. A falban minden esetben olyan rézcsövek futnak, melyek igazodnak a kiválasztott klíma teljesítményéhez, és a szerelés során gondoskodnak a szigetelésükről is.

Az elektromos vezeték mellett szintén a falba építik még a kondenzvíz elvezetéséért felelős csövet is. A munkálatokat a vakolás és festés zárja, mely elrejti a szerelés nyomait. Végül, maga a klímaberendezés kültéri és beltéri egysége az előcsövezés kivezetéseihez illeszkedik.

A kondenzvíz elvezetés szabályai

A légkondicionáló eszközök beltéri egységeiben lévő hőcserélő a működése közben lehűl, ezért kicsapódik rajta a környezetében található levegő páratartalma. Az ekkor megjelenő folyadékcseppek a csepptálcában gyűlnek össze, melyeket folyamatosan el kell vezetni az épületen kívülre. Fontos tudnivaló, hogy vizet a legtöbb esetben nem lehet közvetlenül közterületre folyatni.

A légkondicionáló eszköz helyének tervezésekor kiemelt feladat ennek az elvezetésnek a megtervezése, mivel nem csak a jogszabályoknak és rendeleteknek kell megfelelni, de a berendezés megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen ez a lépés.

Az általános szabály az, hogy nem lehetnek a kivezetésben olyan szakaszok, ahol a folyadék pangani tud, mivel súlyos következménye lehet az pangásnak a biofilm kialakulása a csőben, melyben fel tudnak szaporodni a gombák vagy az olyan baktériumok, mint a Legionella. Az ezeket tartalmazó nedvesség párolgásakor a kórokozók a lakótérbe kerülhetnek, ahol súlyos megbetegedést okozhatnak. A szakemberek emiatt jellemzően úgy állítják be a kondenzvíz elvezető csövet, hogy a víz gravitációs módon, a lehető legrövidebb úton a szabadba jusson.

Új építésű társasházaknál már a tervezés során gondoskodnak a klíma kondenzvizének elvezetési módjáról, amely így a csatornába jut. Ma már elvárt a bűzzáró szifon alkalmazása, hogy a csatornaszag a légkondicionáló berendezésen keresztül ne áramoljon vissza a lakótérbe.

Régebben épült lakótelepeken problémás lehet az utólag felszerelt klíma kondenzvizének elszállítása
, mivel a több évtizedes épületeknél még nem gondoltak erre a feladatra. A legtöbb esetben a konyha vagy a fürdőszoba csatornái távol esnek a légkondicionáló berendezés felszerelésétől, ezért az épületen belüli elvezetés nem megoldható. Ilyenkor még a munkálatok elkezdése előtt konzultálni kell a közös képviselővel, hogy a társasházi szabályzat mit ír erről elő, illetve, milyen gyakorlat alakult ki korábban. Ellentétben a 4-5 szintes téglaépületekkel, a panelek gyakran 9-11 szintesek, ezért a lakáson kívülre vezetett kondenzvíz problémákat okozhat az alsóbb szinteken. A magasabb épületeknél ugyanis van ideje a légmozgásnak arra, hogy a lentebb lévő lakásokba fújja a vizet, ami ellen az ott lakók joggal fognak tiltakozni.

A teraszos panellakások esetében könnyebb a helyzet, mivel az itt elhelyezett berendezésből magára a balkonra juttatható ki a kondenzvíz, ami tiszta, így függőkert vagy virágok öntözésére is felhasználható.

Egy szintén gyakran használt kivezetési módszer az esővizet elvezető ereszcsatornába történő bekötés. Itt arra kell ügyelni, hogy nagyobb viharok esetén a sok víz feltorlódhat a csatornában, ezért az alulról felfelé megtelhet. Ha a szakember nem gondoskodik egy biztonsági kifolyóról a légkondi magasságában, akkor a klímán keresztül az épületbe juthat az esővíz, és komoly károkat okozhat.

A fűtésre is használt klímáknál télen a kültéri egység ciklikus leolvasztásakor jelenik meg a csepptálcában az olvadékvíz, melyet ugyanúgy el kell vezetni az eszköztől. Ennek mennyisége párás időben elérheti az óránkénti 5-10 litert. A hideg miatt ez a folyadék akár perceken belül megfagyhat, emiatt kiegészítő fűtést kell felhasználni. A fűtőszál kerülhet a csepptálcába, az elvezető csőbe vagy mindkettőbe. Egyes esetekben a csövet fel sem szerelik a fagyásveszély miatt, ilyenkor a csepptálcában összegyűlő víz közvetlenül a berendezés alá folyik ki. Természetesen ez csak akkor oldható meg, ha ez nem köz- vagy közösen használt terület, ráadásul az épület tulajdonosának ilyenkor gondoskodnia kell a csúszásmentesítésről is.

Ipari létesítményekben, irodákban vagy kereskedelmi célú helyiségekben egyes esetekben használják a cseppvíz szivattyút is. Ennek az eszköznek az a feladata, hogy ahol a kondenzvíz nem tud a gravitáció segítségével távozni, ott a keletkező folyadékot a kivezető csőhöz szállítsa. Elméleti akadálya nem lenne, hogy lakóépületeknél is beépítésre kerüljön, de működése viszonylag hangos, ráadásul a szivattyú akkor kapcsol be, amikor megtelik, ez zavaró lehet a pihenő időszakban. Emellett a vízcseppekben oldódó apróbb szennyeződések előbb-utóbb eltömítik a szivattyút, ilyenkor nem fogja elszállítani a folyadékot, ami eláztathatja a falat. Emiatt rendszeres karbantartásra szorul, de ez költségigényes, emellett a zsúfolt nyári csúcsidőszakban nem biztos, hogy időben találni szerelőt hozzá. A fentiek miatt érdemes inkább átgondolni a tervezést, és mindenképpen gravitációs elven megoldani a kondenzvíz elvezetését.

Szintén egy speciális módja a kondenzáció során képződő folyadék kezelésének az elpárologtató berendezés. Ez egy olyan tartály, mely a belekerülő nedvességet hő segítségével párává alakítja, majd ez a szabadba jutva eloszlik. Jelenleg még ritka az olyan termék a piacon, mely 100%-os megbízhatósággal tudja megoldani a párologtatást, ezért csak kivételes esetekben használják.

A kondenzvíz elvezetésének legjellemzőbb problémái

Mivel a pangó kondenzvíz komoly veszélyeket rejt magában, ezért érdemes megismerni azokat a gyakori eseteket is, amikor nem sikerül tökéletesen a szabadba vezetni, és fennáll az esélye a kórokozók felszaporodásának.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a klíma berendezés rendszeres szervizelése során megtörténhet a fertőtlenítés is, mely alkalmas a pangó víz okozta lerakódások eltüntetésére. Emiatt a karbantartás még akkor is létfontosságú, ha a klíma ránézésre tökéletesen működik.

A split klímák alján található kondenztálcának általában mindkét oldalán van egy-egy kivezető nyílás, ahova az elvezető cső csatlakoztatható. A használaton kívül álló rést ledugózzák, hogy ne eresszen, de a csatlakozásnál a tálcában egy mélyedés található. Itt rendszeresen megmaradt a nedvesség, amely nehezen szárad ki.

A régebbi klímák kondenztálcájában sokszor hungarocell betét található, amelynek illesztéseibe szintén beszivárog a víz, és a használat során lassan elkoszolódik. Ezek a rések is nehezen száradnak ki, így állandó problémát jelenthetnek.

A nem tökéletes telepítés is okozhat gondot
. Amennyiben a légkondi a kivezető csővel ellentétes irányba dől, akkor azon az oldalon szintén kialakulhat pangás. Hasonlóan szakszerűtlen szerelési mód a flexibilis vízelvezető cső beépítése. Ez a felhasználás előtti tárolása során kissé megvetemedik, ezért szinte lehetetlen tökéletesen kiegyenesíteni, a redőkben pedig biofilm képződik. Ebből az irányból szintén visszajuthatnak kórokozók az épületbe.

Nyáron gyakori oka a klíma meghibásodásának a rovarok beköltözése a kivezető cső végébe.
Főleg a darazsak hajlamosak erre, ezért a berendezés telepítésekor rovarvédő rácsot kell felszerelni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a kivezetés részlegesen vagy teljesen eldugulhat, melyet a beltéri egységből csöpögő kondenzvíz jelez.

A pangó víz okozta problémák ellen érdemes heti rendszerességgel szárítani a légkondicionáló berendezést. Ez független attól az automata folyamattól, melyet a gép önmagától végez el a működése után. A szakemberek szerint heti egy órányit járatva a ventilátort vagy a fűtés üzemmódot, a megrekedt kondenzvíz nagy része sikeresen eltávolítható a rendszerből. Természetesen ezek a házi praktikák nem helyettesítik a rendszeres karbantartást, melyet a csak hűtésre használt eszköznél a nyári indítás előtt, hűtő-fűtő légkondinál pedig évente kétszer ajánlott elvégeztetni.

Segítségre van szüksége?

Segítségre van szüksége?

Vállalkozásunk kizárólag helyszíni felmérés után ad konkrét árajánlatot, mivel ingatlanonként és megrendelőnként más feltételeknek kell megfelelnie.

Bernáth András
Bernáth András

Klímaszerelő mester

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolatfelvétel

Vállalkozásunk kizárólag helyszíni felmérés után ad konkrét árajánlatot, mivel ingatlanonként és megrendelőnként más feltételeknek kell megfelelnie.

A következő adatok megadásával segítheti az ajánlattételt:

  • Helyileg hol található az ingatlan? Helyileg hol található az ingatlan?
  • Mekkora a kezelendő tér (négyzetméterben)? Mekkora a kezelendő tér (négyzetméterben)?
  • Csak hűtésre vagy fűtésre is szeretné használni a berendezést? Csak hűtésre vagy fűtésre is szeretné használni a berendezést?
  • Mikor lenne esedékes a helyszíni felmérés, illetve szerelés? Mikor lenne esedékes a helyszíni felmérés, illetve szerelés?
  • Van-e kinézett készülék? Van-e kinézett készülék?

Bernáth András
Bernáth András

Klímaszerelő mester

Ajánlatkérés