A klíma kondenzvíz elvezetés és a becsövezés szabályai

A klíma előcsövezés

A klíma előcsövezését rendszerint új épületeknél vagy a régiek felújításánál hajtják végre, mivel bontással, véséssel jár. Ennek a folyamatnak a során a szakemberek előkészítik a légkondi fogadásához a falfelületet, egyben elrejtik a beltéri- és a kültéri egység között vezető csöveket és vezetékeket.

Az előcsövezést és a berendezés telepítését gyakran ugyanaz a csapat végzi, mivel ismerik a saját szokásaikat, és jól együtt tudnak működni a szakemberek. A falban minden esetben olyan rézcsövek futnak, melyek igazodnak a kiválasztott klíma teljesítményéhez, és a szerelés során gondoskodnak a szigetelésükről is.

Az elektromos vezeték mellett szintén a falba építik még a kondenzvíz elvezetéséért felelős csövet is. A munkálatokat a vakolás és festés zárja, mely elrejti a szerelés nyomait. Végül, maga a klímaberendezés kültéri és beltéri egysége az előcsövezés kivezetéseihez illeszkedik.

A kondenzvíz elvezetés szabályai

A légkondicionáló eszközök beltéri egységeiben lévő hőcserélő a működése közben lehűl, ezért kicsapódik rajta a környezetében található levegő páratartalma. Az ekkor megjelenő folyadékcseppek a csepptálcában gyűlnek össze, melyeket folyamatosan el kell vezetni az épületen kívülre. Fontos tudnivaló, hogy vizet a legtöbb esetben nem lehet közvetlenül közterületre folyatni.

A légkondicionáló eszköz helyének tervezésekor kiemelt feladat ennek az elvezetésnek a megtervezése, mivel nem csak a jogszabályoknak és rendeleteknek kell megfelelni, de a berendezés megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen ez a lépés.

Az általános szabály az, hogy nem lehetnek a kivezetésben olyan szakaszok, ahol a folyadék pangani tud, mivel súlyos következménye lehet az pangásnak a biofilm kialakulása a csőben, melyben fel tudnak szaporodni a gombák vagy az olyan baktériumok, mint a Legionella. Az ezeket tartalmazó nedvesség párolgásakor a kórokozók a lakótérbe kerülhetnek, ahol súlyos megbetegedést okozhatnak. A szakemberek emiatt jellemzően úgy állítják be a kondenzvíz elvezető csövet, hogy a víz gravitációs módon, a lehető legrövidebb úton a szabadba jusson.

Új építésű társasházaknál már a tervezés során gondoskodnak a klíma kondenzvizének elvezetési módjáról, amely így a csatornába jut. Ma már elvárt a bűzzáró szifon alkalmazása, hogy a csatornaszag a légkondicionáló berendezésen keresztül ne áramoljon vissza a lakótérbe.

Régebben épült lakótelepeken problémás lehet az utólag felszerelt klíma kondenzvizének elszállítása, mivel a több évtizedes épületeknél még nem gondoltak erre a feladatra. A legtöbb esetben a konyha vagy a fürdőszoba csatornái távol esnek a légkondicionáló berendezés felszerelésétől, ezért az épületen belüli elvezetés nem megoldható. Ilyenkor még a munkálatok elkezdése előtt konzultálni kell a közös képviselővel, hogy a társasházi szabályzat mit ír erről elő, illetve, milyen gyakorlat alakult ki korábban. Ellentétben a 4-5 szintes téglaépületekkel, a panelek gyakran 9-11 szintesek, ezért a lakáson kívülre vezetett kondenzvíz problémákat okozhat az alsóbb szinteken. A magasabb épületeknél ugyanis van ideje a légmozgásnak arra, hogy a lentebb lévő lakásokba fújja a vizet, ami ellen az ott lakók joggal fognak tiltakozni.

A teraszos panellakások esetében könnyebb a helyzet, mivel az itt elhelyezett berendezésből magára a balkonra juttatható ki a kondenzvíz, ami tiszta, így függőkert vagy virágok öntözésére is felhasználható.

Egy szintén gyakran használt kivezetési módszer az esővizet elvezető ereszcsatornába történő bekötés. Itt arra kell ügyelni, hogy nagyobb viharok esetén a sok víz feltorlódhat a csatornában, ezért az alulról felfelé megtelhet. Ha a szakember nem gondoskodik egy biztonsági kifolyóról a légkondi magasságában, akkor a klímán keresztül az épületbe juthat az esővíz, és komoly károkat okozhat.

A fűtésre is használt klímáknál télen a kültéri egység ciklikus leolvasztásakor jelenik meg a csepptálcában az olvadékvíz, melyet ugyanúgy el kell vezetni az eszköztől. Ennek mennyisége párás időben elérheti az óránkénti 5-10 litert. A hideg miatt ez a folyadék akár perceken belül megfagyhat, emiatt kiegészítő fűtést kell felhasználni. A fűtőszál kerülhet a csepptálcába, az elvezető csőbe vagy mindkettőbe. Egyes esetekben a csövet fel sem szerelik a fagyásveszély miatt, ilyenkor a csepptálcában összegyűlő víz közvetlenül a berendezés alá folyik ki. Természetesen ez csak akkor oldható meg, ha ez nem köz- vagy közösen használt terület, ráadásul az épület tulajdonosának ilyenkor gondoskodnia kell a csúszásmentesítésről is.

Ipari létesítményekben, irodákban vagy kereskedelmi célú helyiségekben egyes esetekben használják a cseppvíz szivattyút is. Ennek az eszköznek az a feladata, hogy ahol a kondenzvíz nem tud a gravitáció segítségével távozni, ott a keletkező folyadékot a kivezető csőhöz szállítsa. Elméleti akadálya nem lenne, hogy lakóépületeknél is beépítésre kerüljön, de működése viszonylag hangos, ráadásul a szivattyú akkor kapcsol be, amikor megtelik, ez zavaró lehet a pihenő időszakban. Emellett a vízcseppekben oldódó apróbb szennyeződések előbb-utóbb eltömítik a szivattyút, ilyenkor nem fogja elszállítani a folyadékot, ami eláztathatja a falat. Emiatt rendszeres karbantartásra szorul, de ez költségigényes, emellett a zsúfolt nyári csúcsidőszakban nem biztos, hogy időben találni szerelőt hozzá. A fentiek miatt érdemes inkább átgondolni a tervezést, és mindenképpen gravitációs elven megoldani a kondenzvíz elvezetését.

Szintén egy speciális módja a kondenzáció során képződő folyadék kezelésének az elpárologtató berendezés. Ez egy olyan tartály, mely a belekerülő nedvességet hő segítségével párává alakítja, majd ez a szabadba jutva eloszlik. Jelenleg még ritka az olyan termék a piacon, mely 100%-os megbízhatósággal tudja megoldani a párologtatást, ezért csak kivételes esetekben használják.

A kondenzvíz elvezetésének legjellemzőbb problémái

Mivel a pangó kondenzvíz komoly veszélyeket rejt magában, ezért érdemes megismerni azokat a gyakori eseteket is, amikor nem sikerül tökéletesen a szabadba vezetni, és fennáll az esélye a kórokozók felszaporodásának.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a klíma berendezés rendszeres szervizelése során megtörténhet a fertőtlenítés is, mely alkalmas a pangó víz okozta lerakódások eltüntetésére. Emiatt a karbantartás még akkor is létfontosságú, ha a klíma ránézésre tökéletesen működik.

A split klímák alján található kondenztálcának általában mindkét oldalán van egy-egy kivezető nyílás, ahova az elvezető cső csatlakoztatható. A használaton kívül álló rést ledugózzák, hogy ne eresszen, de a csatlakozásnál a tálcában egy mélyedés található. Itt rendszeresen megmaradt a nedvesség, amely nehezen szárad ki.

A régebbi klímák kondenztálcájában sokszor hungarocell betét található, amelynek illesztéseibe szintén beszivárog a víz, és a használat során lassan elkoszolódik. Ezek a rések is nehezen száradnak ki, így állandó problémát jelenthetnek.

A nem tökéletes telepítés is okozhat gondot. Amennyiben a légkondi a kivezető csővel ellentétes irányba dől, akkor azon az oldalon szintén kialakulhat pangás. Hasonlóan szakszerűtlen szerelési mód a flexibilis vízelvezető cső beépítése. Ez a felhasználás előtti tárolása során kissé megvetemedik, ezért szinte lehetetlen tökéletesen kiegyenesíteni, a redőkben pedig biofilm képződik. Ebből az irányból szintén visszajuthatnak kórokozók az épületbe.

Nyáron gyakori oka a klíma meghibásodásának a rovarok beköltözése a kivezető cső végébe. Főleg a darazsak hajlamosak erre, ezért a berendezés telepítésekor rovarvédő rácsot kell felszerelni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a kivezetés részlegesen vagy teljesen eldugulhat, melyet a beltéri egységből csöpögő kondenzvíz jelez.

A pangó víz okozta problémák ellen érdemes heti rendszerességgel szárítani a légkondicionáló berendezést. Ez független attól az automata folyamattól, melyet a gép önmagától végez el a működése után. A szakemberek szerint heti egy órányit járatva a ventilátort vagy a fűtés üzemmódot, a megrekedt kondenzvíz nagy része sikeresen eltávolítható a rendszerből. Természetesen ezek a házi praktikák nem helyettesítik a rendszeres karbantartást, melyet a csak hűtésre használt eszköznél a nyári indítás előtt, hűtő-fűtő légkondinál pedig évente kétszer ajánlott elvégeztetni.